hirdetés
Simple vásárlói tájékoztató







Fel(!)támadás(!) Mariskában

itt vagy: Eropolis > Hetero negyed > Blog > csizmaskandur > 15


Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...

Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Volt ma szex? Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt? Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le? Vagy egyikkel sem?
Ha te is szeretnél blogot, örömpolgárnak kell lenned!


csizmaskandur blogja


Fallosz monológom
A vágy az, ami simogat, hozzáhajol, átölel, s megcsókol..
A vágy az, ami széjjeltép, körmeit húsomba mélyíti, mégsem fáj…

A vágy valami különös dolog. Hogy honnan indul valójában? Nem tudhatom!
Csak azt tudom, hogy valami mélyen sejlő, különös érzés vesz magához,
Lassan végigfut a gerincemen, s felszökik agyamba.
Majd, mint éhes farkas betölti egész testem s elragadja.

A vágy lehet lopakodó, selyemérzés, hűs szellő, s pironkodó,
Lélektöltő, felemelő, majd lassan leeresztő édes érzés.
Apró hangyaseregként futkoshat testemen, kedvesen, s nem kellemetlen,
Csalhat jelet a kislábujjamon, csintalan szaladva homlokom felé.

A vágy megtestesülhet, szép női alakban egyesülhet, s megszépülhet,
De lehet tárgytalan, égő érzés, s nincs benne személyítés, csak önmaga van.
Ha akar, önző módon elrepülhet, s magammaradást kikacagva néz rám.
Én mégsem haragszom reá, hisz itt volt velem egy pillanatra.

A vágy beteljesülhet, édes-lángoló érzésként felemészthet, s akar, hát hamuvá éget.
De nem bánom, leszek rőzse, vad éhét elégítve, emésszen meg teljesen. 
De lehet szép is hozzám, összefonódva lelkem oltárán, velem egyesül szeretetben.
Eggyé válva, s nem szétszakadva, egymás kebelére hajtva, ringatózunk kedvesen.

A vágy oly jó, ha kéjjel egyesül, testem testedben elmerül, s ringó mozgással tudatja,
Mi a vágy óhaja, s kéri, követeli szertelen, hol harapva vállam végtelen,
Hol csak aprócska sóhaj repül, majd sikításban tör elő, néha meg szaggatott zihálásban jön elő,
De akkor ott egy pillanat, ahol női és férfi lélek megszakad, s megáll az idő…

Szép teste akkor összerándul, s nem fájdalom ez neki…  mert vágya beteljesül!

(Williamspear: A vágy - copyright)
« előző bejegyzés^ összes bejegyzés ^következő bejegyzés »

Fel(!)támadás(!) Mariskában
#15 (2018-03-08 16:33:00)

*Alcím: … ez az eset nem Makucskán történt*

Ritmikus összehúzódásokkal kísérve távoztak gyorsan a biztonságot nyújtó fészekből, s puha rugalmas membránokban gazdag, de nagyon nedves és síkos környezetben találták magukat.


„Én már csak azt mondom, drága Feleim – közben megpederi kackiás bajuszát -, hogy mi most a mennyország kapujában vagyunk!”
„Jól beszél drága Bandi bátyám, a jóisten biza’ a megmondhatója, most az angyalok hárfáznak nekünk! Csak ne volnánk olyan sokan, mert állandóan egymás axial filamentjére tappodunk… De hát nagy a mi közösségünk, aláígérek, ha 40 milliónyit mondanék.”
„Édes öcsém, biza’ igazat szólasz, sokan vagyunk, de kevesek leszünk!”
„Hát drága Bandi bátyám, az meg aztán hogyan van, hogy csak egy lehet, ki belép a mennyek kapuján?! Nincs ez így rendjén az ebugattát!”

No mentek így tovább, nagy sokaságban, hogy mielébb a tuba uterinahoz érjenek vala. Elől ment Kátay tiszteletes bátyám, mert hogy mégiscsak ő az Úr első szolgája, hát kijár neki a tisztesség. 
„Nemodane! No álljunk már meg komámék! Oszt nézzék már meg a nagytiszteletű uramék! Jobbról is jön egy had, oszt balról is jön egy had! De bármerre is nézek, ezek biza’ nem urambátyjáim!

Közben megérkezett a másik két csoport egy-egy irányból, s megdöbbenten látták, hogy ugyanbiza’ három nemzettség találkozék most.

„Hát maguk meg honnan?” – kérdezte Kátay tiszteletes uram a jobbról eső csoportot.
„Mi Péterbeliek vónánk!” – válaszolta vezérük.
„Osztan a másikék is arra valók?” – kérdezte Kátay tiszteletes uram a balra eső csoporttól.
„Nem úgy van az! Mi Bálintbeliek lennénk!” – válaszolta azon csoport vezére.
„No akkor szépen vagyunk – mondta Kátay tiszteletes -, mert mi meg a Bélabeliek vagyunk!”

Összedugta a három elöljáró a fejit, hogy aztán mostan mitévők legyenek. 

„Nagytiszteletű uraim, urambátyjáim! Mint a testis szerény, de becsületes képviselője e nedves és csúszós, de gyönyörű helyen, engedtessék meg abbeli véleményemet kifejeznem, hogy túl sokan volnánk arra az egy helyre! Kigyelmeteknek azt ajánlanám, hogy tartsunk interpellációt e jeles témában, mert a  paragrafusnak nincs szíve, s így döntést kell hozni az ügyben!” – javallatta jó Kátay tiszteletes uram a többi atyafinak.

Azok rá is állottak, pulpitusként egy vulvaredőre emelkedvén maguk köré gyűjtötték az egész ivarsereget.
Elsőnek a Bélabeliek szószónoka, az Egységes Keresztény-Szociális-Nemzeti Ondópárt vezéralakja, Sperma János tömörlött felszólásra: „Tisztelt Egysejtűek! Mi, mint provindenciális elemei, kik eljutottak a tejjel és mézzel folyó Kánaánba, követeljük, hogy ne csak egy legyen a méltó! Mi megértjük az Ősanyát, hogy az ő befogadóképessége nem vételezheti magába a nagybecsű, mintegy 120 milliónyi ostoros társunkat így zsendülő tavasz idején (tömeg egységesen tetszésben morajlott, s lengette a farkát)! Hódoló tisztelettel fordulunk az Őssejthez, mindenek Anyjához, hogy fogadjon magába mindannyiunkat!

Ekkor Országos Petepártból Dr. Eckhardt Márk emelkedett szónoklatra, aki különben az ülés elejétől jelentkezésre nyújtotta a farkát: „Kegyelmes, méltóságos és nagyságos uraim! Kedves urambátyáim és aranyos uramöcséim! Hát hogy van az, hogy a petesejt – aki nekünk oly édes – különbséget tesz egysejtű és egysejtű között?! Mi ez, ha nem asszonyi huncutság! Én a drága nemzésünk érdekében, mely számomra nemcsak nácionálista, de internácionális elkötelezettség is, önként vállalom a nemzést!”

Most a Sejtek Minden Sejtenek jeles képviselője emelkedett szólásra: „Ahogy Goethe is megfogalmazta: Frau ist glücklich für den Sperma! Tisztelt egybegyűltek, Für alle, alle für einen! Tegyük meg azt, ami eddig nem történt vala! Csatlakozom az előttem szólók, csatlakozom az utánam szólók véleményéhez, én mindig csatlakozom.”

A fellelkesült tömeg – mint 120 milliócskaként – dagadó egysejttel, csapkodó farokkal indult meg a cél felé, s közben egységesen skandálták!

*„Fel! Támadunk! Itt döglünk meg mind Vándor, vidd hírül a nőknek, megcselekedjük, amit megkövetelt a haza!!!”*

(epilógus)

Mariska a zuhany alatt azon gondolkozott, hogy mi lehet az a furcsa érzés, ami miatt a hüvelyében azt érzi, mintha valami fel akarna robbanni… Eközben Péter, Bálint és Béla az ágyon heverésztek és mosolyt csalt arcukra az az érzés, hogy közvetlen egymásután élveztek bele Mariskába…

(A mű Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán című szatirikus elbeszélése alapján ihletődött.
Szabó Dezső remekművét sok szeretettel ajánlom minden olvasni szerető embernek! :)
Itt találjátok:
http://mek.oszk.hu/15300/15335/pdf/15335.pdf 
De itt említhetném meg Woody Allen "Amit tudni akarsz a szexről..." csodálatos kultikus filmjét is!  :D 
https://www.youtube.com/watch?v=IFDk4l9fNRE )

1 hozzászólás | lázadás  ondó  szatíra  

Hozzászólások

nincs kép bigboy72
#1 (2018-05-28 11:33:41) |
Elolvastam az "eredeti" művet. Nem tagadom, kissé meglepett a párhuzamállítás a két írás között (erősen hiányoltam amabból az erotikát), de kétségtelenül érdekes témát pendített meg a mű - tetszett!

Köszönöm az ajánlást!  :) 












A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.